(Megkockáztatom, Jaws az egyetlen az egész szériában, aki a szó szoros értelmében vett "fejlődésregény" alanya. ) Teszi mindezt az űrben, frissen szerzett germán szöszke szerelmét kézen fogva. Dohányzik. Sean Connery az első Bond-filmben (Dr. No, 1962) Mindezt nem csupán annak magyarázataképpen írtam le, hogy miért is ragadt meg bennem ennyire ez a figura. Jaws valamiképpen az egész Bond-széria szimbóluma. Az a nonsalansz, ahogy a film készítői a hidegháborútól a terrorizmusig, a diktatúrától az anarchiáig, a sci-fitől a blacksploitationig és a giccsmelodrámáig mindent, de mindent képesek voltak gátlástalan camp-hozzáállással, de azért többé-kevésbé koherens módon összefércelni, ebben a toronyórát lánccal átharapó melák gólemben kristályosodik ki. Macsó. Roger Moore és Britt Ekland Az aranypisztolyos férfiban (1974) Kommersz hasonlattal élve, olyan a Bond-széria a filmtörténetben, mint mondjuk a Nagy Kaméleon, David Bowie a könnyűzene prérijén. De ha komolyabb hasonlatra van szükség, tessék: a Bond-sorozat engem bizonyos értelemben az Odüsszeiá ra emlékeztet.
Szerencsére Bond és egy igen csinos szovjet ügynöknő már dolgozik az ügyön, de a munka mellett a népek közötti barátság ápolására is fordítanak egy kis időt… Videó, előzetes, trailer Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!
S hogy mivel hálálta meg James Bond a lányokból felé áradó szeretetet és segítőkészséget? Lehet találgatni. Femme fatale is jócskán akad a Bond frenchise-ban, ha nemcsak a fizikai értelemben vett szépséget tekintjük, hanem a lelki vonzalmat is. Ez esetben a végzet asszonyát természetesen Vesper Lynd jelentette a titkosügynök számára. James Bond első és egyetlen igaz szerelmének alakját az író, Ian Fleming legelső Bond-regényben, a Casino Royale -ban alkotta meg: Vesper testesíti meg azt a nőt, aki bonyolult személyiségével és szépségével elbűvöli, majd örökre összetöri James Bond szívét. Ne csodálkozzunk, hogy így jelent M-nek: "The job's done. The bitch is dead" –, ez a kivételes szerelmi történet Eva Green alakításában valóban felejthetetlen játék. Eva Green, mint Vesper Lynd Szigorúan bizalmas Női titkosügynökök megjelentek már a korai Bond filmekben is, a 007-est segítendő, avagy ellenséges ügynökként törni a megsemmisítésére. Ők törték meg a pusztán csak szép és könnyen ágyba vihető Bond-lányok sorozatának ívét, egy egészen más nőtípus színrelépésével, mely változás akkoriban leginkább a hidegháborús enyhülésnek volt betudható.
A Bond-epizód készítői meglátták benne a nagy lehetőséget és lecsaptak. Bond megküzd a Jaws nevű vasfogú főgonosszal (Roger Moore és Richard Kiel A kém, aki szeretett engem című filmben) A filmben Jaws megküzd egy igazi cápával (hogy fehér-e vagy sem, erre nem merek mérget venni), és annak rendje-módja szerint át is harapja a hal torkát, ha van neki ilyen. James Bondnak is meggyűlik vele a baja, csak egy igen erős mágnessel tudja végül "hatástalanítani": bizony, a vasfogaknak is vannak hátrányai. Amúgy ha az egész Bond-szériában van magánál a 007-esnél szívósabb figura, az éppen ez a Jaws. Például a Holdkelte ( Moonraker, 1979) című Bond-epizódban több ezer métert zuhan ejtőernyő nélkül, beesik egy cirkuszba, és sértetlenül kászálódik ki a trapézművészeknek odakészített biztonsági hálóból. Az idézett filmben Jaws személyisége hihetetlen fejlődésen is megy keresztül, amennyiben gombnyomásos gyilkológépből szerelemre képes és éhes Emberré változik. Sőt, megérti, hogy Bond jelképezi a Jót, a kurrens rosszfiúval, Draxszal szemben, és – egyetlen bondos rosszfiúként – elhagyja a Sötét Oldalt.
ORIGO CÍMKÉK - A kém, aki szeretett engem Keresés eredményei az
A Bond filmekben egyre több ügynöknő tűnt fel, mindkét világpolitikai oldalt képviselve, nem egyszer a kettőt együtt, így például a fagyosan szép Miranda Frost a KGB-vel szemben az angol titkosszolgálatnak dolgozik, de később kiderül róla, hogy kettős ügynök ( Halj meg máskor!, 2002). Az ügynöknőkről szólva nem lehet megfeledkezni M-ről, az MI6 női vezetőjéről, aki 1995 óta Judi Dench alakításában nyert tért a Bond–univerzumban. M főnöke, mentora és anyafigurája James Bondnak, aki a Skyfall ban bekövetkezett halálával talán lehetőséget adott Bondnak arra is, hogy vele együtt elsirathassa gyerekkora tragédiáját, anyja halálát. A világ nem elég A trendet tekintve a korai James Bond filmek naiv, védelemre szoruló lányaitól eljutunk a határozott, erős, céltudatos, és komoly szakmai kiképzésben részesült aktív ügynöknőkig. Ez viszont nem csupán a női karakterek átalakulását jelenti, hanem James Bond és a nők egymáshoz való viszonyának változását is magával hozza. Daniel Craig, arra a kérdésre, miért lett lovagiasabb napjaink Bondja, így válaszol: "Ez azért van, mert olyan erős nőkkel vagyunk körülvéve, akiknek nem okoz problémát, hogy helyretegyék őt. "
Egyáltalán szüksége van még a világnak James Bondra? Bár a tizenhatodik James Bond-film, az 1989-es A magányos ügynök minden tekintetben alulmúlta a várakozásokat, úgy tűnt, hogy ennek kevés jelentősége van a franchise jövője szempontjából: az akkori 007-es ügynök, Timothy Dalton egy interjúban elárulta, hogy jövőre már el is kezdik forgatni a The Property of a Lady című következő felvonást Hongkongban, és a tervek szerint 1991 második felében lesz a premierje. Ám még mielőtt megállapodhattak volna a direktor személyét illetően, valami olyasmi történt, amire senki sem számított. A Metro-Goldwyn-Mayert, vagyis a Bond-filmek terjesztéséért (is) felelős United Artists anyacégét megvette az olasz-francia filmgyár, a Pathé. Ez utóbbi vezérigazgatója, Giancarlo Parretti rögtön áruba akarta bocsátani a stúdió katalógusának nemzetközi forgalmazási jogait, hogy az előlegekből finanszírozni tudja a tranzakciót. Igen ám, de a legendás ügynökhöz kötődő mozik jogai a Danjaq nevű szerzői jogi társaságnál voltak, akik rögtön pert indítottak, arra hivatkozva, hogy a cég ezzel megsértette a United Artistsszal kötött 1962-es szerződésüket.