Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II. (Kalligram Kft., 2012) - I. : A középkortól 1849-ig/ II. : 1849-től a jelenkorig Kiadó: Kalligram Kft. Kiadás helye: Pozsony Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 2. 443 oldal Sorozatcím: Hungaria Judaica Kötetszám: 26-27 Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 978-80-8101-574-8 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom I. A KÖZÉPKORTÓL 1849-IG Előszó 9 1 / Bevezetés 11 2 / Régiségekről 39 3 / A középkori magyar királyságban 69 4 / Kusta és Vina között 359 5 / Zsidók tartása vagy nem tartása 523 6 / Rendszeres szabályozás 787 7 / Konzervatívok és reformerek 863 8 / Moses vallású magyarok 1094 Névmutató 1189 II. 1849-TŐL A JELENKORIG 9 / Emancipáció és recepció 9 10 / Két világháború között 323 11 / A zsidóellenes törvények kora 505 12 / Maradék-zsidóság 867 Függelék 1109 Névmutató 1180 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
A könyvben szerepelnek a 18. században Palesztinába, majd a 19. században az Egyesült Államokba kivándorolt zsidók éppúgy, mint a 20. század közepétől létrejött izraeli magyar kibucok is. "Azt a régi Magyarországot is meg akartam mutatni, amely már csak a zsidó gondolkozásban és képzeletben él" – tette hozzá a történész, aki nem titkolt céljának nevezte, hogy visszahozza a köztudatba a holokauszt által elhomályosított régmúltat. A kötet az első legendáktól követi nyomon a zsidóság történetét, a Magyarországgal kapcsolatba hozható zsidóság első említése 965-re datálható – emelte ki Komoróczy Géza. A könyv legutolsó dátuma pedig 2011/12, a nemrég elfogadott egyházügyi törvényt bírálja a szerző. A kutató megjegyezte, hogy a magyar népnek mindig is "erős" volt a zsidó "komponense", példaként olyan magyar szavakat hozott, amelyekkel írásban héber betűkkel találkozunk először. Rámutatott, ugyanolyan hangsúllyal akarta bemutatni a hazai zsidóellenesség történetét, mint azokat az éveket, amikor a békés együttélés jellemezte a kapcsolatokat.
Komoróczy Géza Stekovics Gáspár felvétele Életrajzi adatok Született 1937. augusztus 11. (83 éves) Budapest Ismeretes mint történész Iskolái Felsőoktatási intézmény Eötvös Loránd Tudományegyetem Károly Egyetem Pályafutása Szakterület történettudomány Kutatási terület ókor története Munkahelyek Jelentős munkái Gilgames. Ékírásos akkád eposzok A zsidók története Magyarországon Szakmai kitüntetések Scheiber Sándor-díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997) Széchenyi-díj (2007) Prima díj (2008) A Wikimédia Commons tartalmaz Komoróczy Géza témájú médiaállományokat. Komoróczy Géza ( Budapest, 1937. –) Széchenyi-díjas [1] magyar hebraista, assziriológus, író, történész. Életpályája [ szerkesztés] Édesapja, a református felekezetű Komoróczy György ( 1909 – 1981) [2] levéltáros, a Debreceni Állami levéltár vezetője, édesanyja, a római katolikus Bisitzky Mária ( 1909 – 1988), gimnáziumi gyakorló- vezető tanár volt. [3] [4] Komoróczy Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961-ben, a prágai Károly Egyetemen pedig 1963-ban fejezte be tanulmányait.
Ahogyan elutasítja a történetírás azon áramlatát is, mely a magyar nemzettesttől idegen, külön történelemmel bíró csoportként tekint a magyarországi zsidóságra. A szerző, Komoróczy Géza Széchenyi-díjas történész, az ELTE emeritus professzora, az ELTE Assziriológia és Hebraisztika Tanszék – MTA Judaisztikai Kutatócsoport alapítója. Az átfogó történeti munka megírásának lehetősége az Előszó tanúsága szerint 1995-ben, " A zsidó Budapest " című kötet átütő sikere nyomán vetődött föl benne, a könyv kéziratán 2003 óta dolgozott. A most közreadott, összegző mű különlegessége, hogy hatalmas terjedelmű, magyar és héber nyelvű forrásanyagra támaszkodva új aspektusban láttatja a magyar történelem egészét. A forrásanyag hamarosan önálló szöveggyűjtemény formájában ugyancsak hozzáférhető lesz a Kalligram gondozásában.
Kiadás éve: 1976 900 Ft 720 Ft Engel Tevan István 1936-1996 Kiadás éve: 2006 Előjegyzés Az ókor története II. Kiadás éve: 1979 Holocaust (dedikált) Fénylő ölednek édes örömében (dedikált) Kiadás éve: 1983 Kiadás éve: 1989 Kiadás éve: 1970 Kiadás éve: 1982 Bezárkózás a nemzeti hagyományba Kiadás éve: 1992 a sumer irodalmi hagyomány (dedikált) Kiadás éve: 2010 Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban Kiadás éve: 1987 Kiáltó szó a pusztában Kiadás éve: 1998 Gilgames / Agyagtáblák üzenete Kiadás éve: 1966 Jewish Budapest Az ókori mezopotámia vallásai Kiadás éve: 1988 Gilgames Kiadás éve: 1960 Fénylő ölednek édes örömében Kiadás éve: 1974 Találatok száma: 39 db 1 Aktuális oldal 1/2 2 Következő Utolsó
"A zsidóellenesség jóformán a 13. század óta jelen van, része a magyar történelemnek. Ez váltakozott azokkal az időszakokkal, amelyekben a zsidóság megbecsültsége dominált" - fogalmazott Komoróczy Géza. A történész elmondta: a könyvet a 2000-es évek elején kezdte el írni, a munka közvetlenül mintegy kilenc-tíz évet vett igénybe. "Nem lehet pontos dátumot mondani, hiszen egy ilyen könyvnél az ember egész addigi élete előkészületnek számít" - jegyezte meg a kutató, aki szerint a több mint 2400 oldalon nem csupán a Magyarországhoz kötődő zsidók történetét írta meg, hanem egyben a magyar történelem egyfajta enciklopédiáját is zsidó szempontból. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek.
Komoróczy Géza Könyv Kalligram kiadó, 2012 2444 oldal, Kemény kötésű fűzött ISBN 9788081015748 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 13 999 Ft Megtakarítás: 7% Online ár: 13 020 Ft Leírás A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Az üldöztetéseket és a fennmaradás lehetőségeit, a rossz alkalmazkodást és a beilleszkedést, a téves döntéseket és a sikert. A Magyarország történelmét tárgyaló könyvekben nem sok szó esik a zsidókról. Ha említik őket, rendszerint mint idegeneket: kereskedőket, gyárosokat, nagybirtokosokat, akik pénzért vásárolták meg a nemesi oklevelet. Többet írnak a teljes beilleszkedésre törekvő asszimilánsokról vagy a régi rendet felforgató forradalmárokról, mint azokról, akik zsidóként élték le az életüket, ragaszkodva a hagyományaikhoz.