A könyvelőnek a bizonylati alátámasztás során olyan dokumentumra van szüksége, amely megfelel e törvényi előírásnak. A vállalkozás vezetőjének ezért olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben kijelenti, hogy fennáll a törvényben megfogalmazott feltétel. A könyvelési tétel: T Aktív időbeli elhatárolás / K Egyéb bevétel. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. A könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Aktív időbeli elhatárolás Fontos, hogy ezzel viszont nem oldódott meg minden a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli probléma. Az új előírás ugyanis kizárólag a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatások esetében alkalmazható! A fejlesztési célra és az egyéb célra kapott összegekre a törvénymódosítás nem terjed ki. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a véglegesen átvett összegeket lehet egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott pályázati előleg jelenti. A hatályos előírások alapján, amíg nem válik véglegessé az előleg, addig rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, mivel óvatosság elve alapján felkészülünk a legrosszabbra, vagyis arra, hogy vissza kell fizetni.
§ (4) bekezdés). A számviteli törvénynek a hivatkozott rendelkezését csak kivételes és egyedi esetben, egyedi mérlegelés alapján lehet alkalmazni. A fejlesztési és egyéb célra kapott támogatások esete azonban nem minősíthető sem egyedinek, sem pedig kivételesnek. Ha egy vállalkozó esetében a számviteli törvény tételes rendelkezésétől való eltérés akár egy esetben is elfogadott lehetne, akkor ez azt is jelenthetné, hogy más vállalkozó, aki nem így járt el, hibát követett el, ami nem így van! A fejlesztés célú támogatások elszámolása esetében, tehát minden vállalkozó akkor jár el helyesen, ha továbbra is a számviteli törvény ezen esetre vonatkozó tételes rendelkezéseit követi. Tőketartalék javára elszámolandó támogatások A bevezetőben hivatkozott számviteli törvénymódosítás nem érinti a tőketartalék javára kapott támogatási összegek elszámolását sem. Ezek köre viszonylag szűk és más jogszabályok tételesen rendelkeznek arról, ha ilyen összegeket a tőketartalék javára kell elszámolni. A számviteli törvény szerint a pénzmozgással egyidejűleg tőketartalék növekedéseként elszámolt összegeket át kell vezetni a lekötött tartalékba.
Az "els� �zleti �v" k�nyvel�si t�telei: aktiv�l�s, haszn�latba v�tel A "m�sodik �zleti �v" k�nyvel�si t�telei: a kapott t�mogat�si �sszeg j�v��r�s�nak elsz�mol�sa a kapott �sszeg halasztott bev�telk�nt val� elsz�mol�sa az elhat�rol�s felold�sa az el�z� �zleti �vben elsz�molt �rt�kcs�kken�s ar�ny�ban A k�nyvel�si t�telek alapj�n l�that�, hogy az els� �vben k�lts�get (�rt�kcs�kken�s) - eredm�nyt ront� t�telt -, a m�sik �vben bev�telt (egy�b bev�tel) - eredm�nyt jav�t� t�telt - sz�molunk el. Ennek kapcs�n felvet�dik a k�rd�s, hogy van-e lehet�s�g a bev�tel elsz�mol�s�ra a beruh�z�s aktiv�l�s�nak �v�ben, a meg�t�lt t�mogat�s, illetve az al��rt t�mogat�si szerz�d�s alapj�n, illetve az "els� �zleti �v" eredm�ny�t kell-e �nellen�rz�ssel helyesb�teni. A jelenlegi szab�lyoz�s szerint a bev�tel elsz�mol�sa kiz�r�lag a p�nz�gyi teljes�t�ssel egy id�ben t�rt�nhet, ennek megfelel�en "az els� �v" eredm�ny�t nem kell �nellen�rz�ssel helyesb�teni.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény 216. §- a, a számviteli törvényben a támogatások elszámolási rendjét módosította, amely jelentős előrelépést hozott a költségek ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásában, de nem oldotta meg a fejlesztésre és egyéb célra kapott támogatások elszámoláshoz kapcsolódó anomáliákat. Ez a törvénymódosítás 2019. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó azzal, hogy alkalmazása már 2018. évben is lehetséges. Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások A régi szabályozás szerint a kapott támogatás összegét az egyéb bevételek között csak pénzmozgással egyidejűleg, vagy akkor lehetett elszámolni, ha a támogató intézmény a támogatások felhasználásának elszámolását elfogadta, figyelembe véve a mérlegkészítés időpontjáig tudomásunkra jutott információkat. Mindez azt jelentette, hogy a támogatott költségek, ráfordítások folyamatosan felmerültek és azokat eredményt csökkentő tételként (helyesen) el is számolták, azonban a költségtételeket bevétel nem biztos, hogy ugyanabban az időszakban ellentétezte.
Az adott évi mérlegkészítés időpontját követően a vezetés tudomására jutott információk, már nem lehetnek relevánsak az elhatárolás elszámolásának megítélésében. Az aktív időbeli elhatárolást egyébként a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Fejlesztési és egyéb célra kapott támogatások Az előzőekben részletezett rendelkezés nem terjed ki a fejlesztési célra és az egyéb célra kapott támogatások elszámolására. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet a támogatásokat egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott támogatási előleg jelentheti. Az ilyen összeget, kötelezettségként kell kimutatni, amelyből bevétel akkor lehet, ha az összegnek az előleg tartalma megszűnik. Ebben az esetben tehát nem mérlegelhetjük, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a támogatási előleg összegét vissza kell-e fizetni vagy sem és az elszámolható-e bevételként vagy sem? Nem helyes eljárás az, ha ilyen esetben arra hivatkozással, hogy a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet, eltérnek a számviteli törvény tételes alkalmazásától (lásd a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben. Példánkban költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást nyert a vállalkozás. A gyakorlott könyvelő ilyen esetben azonnal nézte a fizetési ütemezést, vizsgálta a dátumokat, és jelezte, hogy problémát jelenthet a vállalkozás eredménye szempontjából a vonatkozó szerződés. Ebben nem feltétlenül volt egyszerű a dolga, hiszen a nem számviteli szakemberek nem értették, hogy az "ingyen" pénz, hogyan csökkentheti a vállalkozás eredményét. Ezt a valóban sokaknál előforduló gyakorlati problémát oldotta meg a jogalkotó a nyári csomagban közölt módosítással.
A szakemberek többször jelezték, hogy a számviteli törvénynek a támogatások elszámolására vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az összemérés számviteli elvével. Az új szabályozás enyhített ezen az anomálián azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben ki lehet mutatni, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Ez a rendelkezés azonban azt is jelenti, hogy a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek esetében a támogatás összegének elhatárolásként történő elszámolás megalapozottságának bizonyítása a vállalkozók kötelezettsége és ehhez rendelkezniük kell valamilyen dokumentummal. A jogszabály nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy mi legyen ez a dokumentum? Ebből következően az bármi lehet, ami ennek bizonyítékául szolgál.
A járó bevétel összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet ugyanis saját döntés alapján kimutatni. A vállalkozásnál elszámolt költségek, ráfordítások csökkentik az eredményt, de a támogatási összeget egyéb bevételek között csak pénzmozgáshoz, illetve elszámoláshoz kötötten lehetett kimutatni. Amennyiben korábbi üzleti évet érintettek a számlák teljesítési dátumai, mint a támogatási pénz mozgása és/vagy elszámolása, akkor a vállalkozás elszámolt költségeit nem ellentételezte a bevétel, így ez az összeg az első évi eredményt csökkentette, a második évi eredményt növelte. A gyakorló szakemberek sűrűn tették fel kapcsolódóan azt a kérdést, hogy miként teljesül itt az összemérés elve? Az új szabályozás szerint az elhatárolás alkalmazásával ellentételezhetjük az eredménycsökkentő hatást, így már teljesül az összemérés elve. Milyen feltételek esetén dönthetünk az elhatárolás mellett? A törvény előírása alapján: "amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. "
Könyvelési tétel: T Pénzeszköz / K Rövid lejáratú kötelezettség Feltehetjük persze a kérdést, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy vissza kell fizetni az összeget. Nem látunk a jövőbe, s a valószínűségszámítás sem vezet feltétlenül célra. A rendelkezésünkre álló információk, tényezők alapján döntést kell arról hozni, hogy az esetünk azon kevesek közé tartozik-e, amikor az adott körülmények mellett a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Ebben az esetben minden eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatást is. Az adott megvalósítási szakasz elszámolásának elfogadását követően a pályázati összeg arányos részét a rövid lejáratú kötelezettségek közül át kell vezetni az egyéb bevételek közé. Könyvelési tétel: T Rövid lejáratú kötelezettség / K Egyéb bevétel A fejlesztési célú pályázatok keretében tárgyi eszközt vagy immateriális jószágot hoz létre a vállalkozás, ezért az erre fordított költségeket saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni.
Ez az aktivált saját teljesítmény ellentételezi a közvetlen előállítási költségek értékét (eredményre gyakorolt hatás nulla), így a bevételt (vagy annak egy részét) passzívan el kell határolni. Könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása Az előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz a vállalkozásnál felhasználásra kerül, majd csak annak elszámolt értékcsökkenési leírásával arányosan kerül visszaforgatásra a passzívan elhatárolt bevétel. Könyvelési tétel: T Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása / K Egyéb bevétel A törvénymódosítás nem érinti a tőketartalék javára kapott támogatási összegek könyvelését sem. A jogszabály alapján pénzmozgással egyidejűleg tőketartalékba helyezett pénzeszközök értékét át kell vezetni a lekötött tartalékba, mert ezen összegeket a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni. A szerződések tartalmazzák a figyelési időt. Amennyiben megtörtént az ellenőrzés és/vagy lejárt a figyelési idő a lekötött tartalék felszabadítható, tehát az összeget vissza kell vezetni a tőketartalékba.