Az 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi fővárosok, valamint a Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget Buda-Pest főváros név alatti egy törvényhatósággá egyesítéséről az 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget. A Fővárosi Tanács – Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja. A Földalatti Villamosvasút budapesti Vörösmarty téri végállomásának lejárata 1896-ban (MTI-fotó: Reprodukció) Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését.
1873. november 17-én világváros alakult ki Buda, Pest és Óbuda egyesítésével, amely méltó párja lett Bécsnek – mondta Katona Csaba történész. Videó forrása: Online Média Hirmagazin A korabeli viszonyok között világváros alakult ki Buda, Pest és Óbuda egyesítésével 1873. november 17-én – mondta Katona Csaba történész az M1 aktuális csatornán szombaton, Budapest létrejöttének 145. évfordulója kapcsán. Hozzátette: a magyar főváros méltó párja lett Bécsnek, és 1900-ban már Európa nyolcadik legnagyobb városa volt. A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1870-ben létrejött, ez is jelzi, hogy az egységes Budapest létrejötte tervezett folyamat eredménye volt. Hangsúlyozta, hogy az egyesítés jelentős előkészítést igényelt közigazgatási szempontból is, át kellett gondolni egyebek mellett a fővárosi kerületek, választókerületek kialakítását. Katona Csaba felidézte, hogy Buda és Pest fejlettsége között nagy volt a különbség. A pestiek aggódtak, hogy a dinamikusan fejlődő kereskedővárost vissza fogja húzni Buda, a budaiak viszont attól tartottak, hogy az egyesülés után háttérbe szorulnak majd, az idő ugyanakkor igazolta az egyesítés sikerét – mondta.
A domborművek között három címert fedezhetünk fel: a Habsburg császárét, Budáét, és Magyarországét. Több műemlék is emlékeztet a múlt borzalmas járványaira Budapest területén azonban nem csak a Szentháromság téren álló szoborcsoport állít emléket a 18. század súlyos pestisjárványainak. A budavári Mátyás templom, és az előtte álló Szentháromság-szobor a főváros egyik legnevezetesebb látnivalója Fotó: Kálló Péter A Krisztina téren látható Mária szobor szintén a pestis miatt emelt fogadalmi emlék, amit 1702-ben állíttatott fel egy budai üveges mester a mai Magyar Jakobinusok terén, és amelyet 150 évvel később helyeztek át a Krisztina térre, az ott álló plébániatemplom mellé. A Krisztina-téri Havas Boldogasszony plébániatemplom, amelynek kertjében 1927-ben állították fel a pestisemlékmű Mária szobor eredetijének másolatát Forrás: Wikimedia Commons Mivel megrongálódott, hogy megóvják az enyészettől, 1927-ben múzeumba vitték, így napjainkban csak a másolata áll az eredeti szobor helyén. A pestis dúlta időszakban épült a mai Rókus kórház elődje is.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest A Pest név eredete is hasonlóan a homályba vész. Ptolemaiosz 2. században keletkezett műve, a Bevezetés a Föld feltérképezésébe Aquincumot Pesszion névvel illette, s van, aki szerint ebből keletkezett a Pest elnevezés. Ám van egy ennél elfogadottabb magyarázat is, mely szerint a névnek a Gellért-hegyhez van köze. A szláv pest szó ugyanis barlangot, sziklaüreget jelent, ezt vette át a régi magyar nyelv, és a kemencét jelölte vele, illetve a hévizes barlangot is, ezért kapta a Gellért-hegy eredetileg a Pest-hegy nevet, a lábánál lévő folyami átkelőt pedig Pest-révnek hívták akkoriban. Ez persze még mindig a budai oldal, de ahova át lehetett innen jutni, a másik partra, az megkapta végül ezt az elnevezést, amire korabeli iratok is utalnak. Fotó: Mudra László - We Love Budapest Honderű, avagy az utcák szégyene A két város egyesítése a reformkorban, az 1830-as években merült fel elsőként, és nem máshoz köthető az ötlet, mint Széchenyi Istvánhoz. Mivel ikervárosnak tartották a két települést, korábban is emlegették azokat együtt, nagyság szerinti sorrendben Pest-Budaként, ám mint egyesített városként először Széchenyi hivatkozott rá a Világ című 1831-es művében, és ő már mint Buda-Pestet emlegeti a várost.
1711-ben tört ki a 18. század legnagyobb magyarországi pestisjárványa, ezért a városi tanács lezáratta a városkaput, és a városfaltól távol álló pestiskórházat épített. A Szent Rókus-kápolna 1900-ban Forrás: Fortepan/Klösz György/ Budapest Főváros Levéltára Amikor a nagy járvány kiadta dühét, kápolnát emeltek a fekete halál áldozatainak emlékére, amelyet a pestisből kigyógyulók ferences rendi védőszentjéről, Szent Rókusról neveztek el. A Szent Rókus-kápolna ma a Rákóczi úton, az Uránia-mozi közelében látható.
(MTI) Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját Budapest városépítésének története Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft július 18. Mai évfordulók
18. 03. 02. 07:31 A "Pest és Buda egyesítése emlékmű" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 27. 17:32 A "Pest és Buda egyesítése emlékmű" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14. 01. 16. 20:06 A "Pest és Buda egyesítése emlékmű" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 08. Kozma János publikálta "Pest és Buda egyesítése emlékmű" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.