Nem gondolom, hogy bárki Budapesten, bármilyen hivatalban a háziorvosoknál jobban tudná, hogy a saját pácienseink közül kinek kellene elsőbbséget élveznie a védőoltáshoz való hozzájutás sorrendjében, ennek ellenére nem találjuk sokuk nevét azon a listán, amelyet valahonnan fentről valamilyen szempontok alapján összeállítottak, és elküldtek nekünk. Ha egy háziorvosnak lehetősége lenne egy ilyen sorrendet felállítani, milyen szempontok lennének az elsődlegesek? Az enyéim sok helyen szembemennek a jelenlegi döntéshozók által felállított prioritásokkal. Nem feltétlenül betegségcsoportokról beszélek, de azért azon el kellene gondolkodni, hogy jelenleg már oltják a községi polgárőröket, de nem látom a listán az óriási veszélynek kitett művesekezelésben részesülő, dializált betegeket, miközben pontosan tudjuk: ha közöttük kitör a járvány, akkor az "aratni" fog. Ép ésszel fel nem foghatom, miként lehetséges, hogy Magyarországon a transzplantációra várók vagy azon átesettek nem szerepelnek az elsők között, miként azt sem, hogyan maradhattak ki az első körből a tanárok, az óvónők, a bölcsis nénik.
Ha kedd, akkor matekérettségi. A Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban ma 81-en ültek a padokba, illetve 13-an utaztak el Orosházára emelt szintűre. A diákok, Borbély Laura és Gyekiczki Fanni mellett bónuszérettségizőként Németh Juditot is megkérdeztem, kinek hogy sikerült a feladatsor. Laura építészmérnöknek, Fanni fogorvosnak készül. Judit, a Vajda magyar nyelv és irodalom, valamint angol szakos tanára. Vele évről évre szóba kerül a matekérettségi, ugyanis amikor nyilvánosságra kerülnek a feladatsorok, nekiül, és igyekszik minél jobb eredménnyel megoldani. Tegnap, mikor megbeszéltük, egy kettesben reménykedett, de biztosítottam róla, hogy a Newjságon meglesz 🙂 Bizonyára sokan emlékeznek a tavalyi matekérettségi keltette felháborodásra, ami a diákok szerint túl nehéz volt. Ennek fényében érdekes lesz, hogy a mait hogy ítélik meg a fiatalok. A középszinten vizsgázók két feladatsort kaptak. Az első részben alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét kell bizonyítaniuk. Az első feladatlapra 45 perc állt rendelkezésre, és 30 pontot lehetett vele gyűjteni.
De egyébként valamennyire azért számítottam erre, mert a mateknál van a legnagyobb különbség a közép- és az emelt szint között" – fogalmazott Marci, egy székesfehérvári gimnázium emelt szintű matematikaérettségit író tanulója. Marci februártól járt tanárhoz, akivel nagyjából nyolc évre visszamenőleg megoldották az összes érettségi feladatsort. "Ha nem jártam volna hozzá, most két feladatot biztosan nem tudtam volna megcsinálni, pedig tavaly év végén úgy voltam ötös, hogy szinte minden dolgozatom hibátlanra sikerült. Matekfakultációra is jártam, ami szintén nagy szerencse, mert különben lövésem sem lett volna ahhoz, amiben a teljes indukciót kellett alkalmazni. Erre vagyok a legbüszkébb, mert mások mondták, hogy egyik korábbi feladatsorban sem láttak hasonlót, és nem is jutott eszükbe a megoldási mód. A nyolcból négy feladatot tudtam teljesen megoldani, a többire meg, remélem, kapok annyi részpontot, hogy a végén összejön a 65 százalék. Azzal már nagyjából elégedett lennék. " Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban 2018. május 7-én.
Az első részért 51, a második részért 64 pontot lehet kapni. A feladatok megoldására összesen 240 percetek lesz majd. Ilyen témakörökről kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi első, 45 perces részében. Magabiztos függvénytáblázat-használattal meg lehet szerezni a kettest a középszintű matekérettségin. Érettségizzetek velünk! Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat.
A matekvizsga második, összetettebb példákból álló részében síkgeometria, gráfok, egyenletek és logaritmusok szerepeltek középszinten. A diákok segítségként mindkét szinten használhattak többféle függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt. Lazsálásra nem volt idő – Korrekt érettségi-feladatsor volt az idei középszintű írásbeli, tematikusan végigment mindenen, amit tanultak a diákok a középiskolában. Ugyanakkor nem volt könnyű, gondolkodni kellett és számos kérdésnél lényeges volt a szövegértés – véleményezte lapunknak a matekérettségit Kosztolányi József, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. A szaktanár szerint az vizsga első részében szűkre szabták az időkeretet, sietni kellett, hogy a vizsgázók beleférjenek feladatlap megoldására biztosított 45 percbe. – Összességében azt mondanám, hogy a tavalyinál talán egy kicsit nehezebb volt a vizsga. Nehéz lesz egyest kapni, de az ötös is megérdemelt lesz – tette hozzá.
"Amúgy is nagyon stresszes ez az időszak a gyerekek számára, egyáltalán nem hiányoznak még az ilyen hülye viccek is" – mondja András, egy budai gimnázium matematikatanára, aki maga is izgul a tanítványaiért, bár nagy meglepetés a pályája tíz éve alatt még nem érte. "Nálunk az érettségi érdemjegy és a tizenkettedikes matekjegy között legfeljebb egy jegynyi eltérés szokott lenni, az is ritkábban. Ha valakinek nagyon rossz napja van, esetleg egy-egy jegyet ronthat az érettségin, de nem ez a jellemző középszinten. A gyerekek nagyjából hozzák azt a szintet, amit a négy év alatt. Ha nagyobb eltérés van, akkor leginkább a tanár értékelési módszerei kérdőjelezhetők meg. Hallani olyat, hogy szigorú matektanárok már kilencedikben nyíltan megmondják, hogy aki náluk négyesre tudja a matematikát, az simán megírja ötösre az érettségit. De szerintem ennek nincs semmilyen pozitív hatása a gyerek motivációjára. " A tanár alapfilozófiája, és szerinte a legtöbb kolléga így áll hozzá (legalábbis jó lenne ezt hinni), hogy jóhiszeműen kell javítani az érettségi dolgozatokat.
"Amit a megoldókulcs enged, azt meg kell adni, én legalábbis arra törekszem, hogy a lehető legjobban járjanak a diákok. Ha egy ponton múlik a jobb jegy, akkor megnézem többször is, nem hagytam-e figyelmen kívül valamit. Főleg azoknál a gyerekeknél, akikről tudom, hogy többre képesek. Arra is figyelni kell, hogy ha olyan megoldás születik, ami nem szerepel a megoldó kulcsban, arról konzultáljunk a többi tanárral, hiszen ha nem egységes az értékelés egy iskolán belül, akkor joggal reklamálhatnak a tanulók. " Június 3-án és 4-én mehetnek az érettségizők betekintésre, le is fotózhatják a dolgozatokat. A gimnáziumban, ahol András tanít, a gyerekek negyede jelentkezett emelt szintű érettségire. A pedagógus szerint mindig vannak olyan tanulók, akikért lehet izgulni, mert nem biztos, hogy jól járnak a nehezebb feladatsorral még úgy sem, hogy plusz ötven pont jár alapból az emelt szinten. "Akkor érdemes az emelt szintben gondolkodni, ha a tanuló biztosan tud legalább 60 százalékot teljesíteni, viszont ezt sokszor elég nehéz felmérni.
"A második rész feladatai közül pedig olyan is volt, hogy a feladat értelmezése több időbe telt, mint maga a megoldása. Szerintem hosszú, melós feladatok voltak, nagyon oda kellett figyelni a részletekre. Kíváncsi vagyok, jó lett-e legalább az, amit sikerült megoldani" - mesélte Orsolya. Az emelt szintű matekérettségi első részfeladatsora négy feladatból áll. Ezek egyszerűbb feladatok, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók - a vizsgaleírás szerint. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz. A második részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget le kell fordítani a matematika nyelvére, majd a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell leírni. Ebben a feladatrészben öt feladatból négyet kell kiválasztani, megoldani, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. május 4. kedd 17:05 2021. 05. 04. 18:24 Nehéz lesz egyest kapni, de a tavalyinál valamivel bonyolultabb volt az idei érettségi feladatsor – így értékelte lapunknak a mai matematikavizsga kérdéseit egy megkérdezett szaktanár. Az érettségi második napján több mint 73 ezer diák méretett meg. A tanulók arról számoltak be, nem féltek a vírustól, mert mindenki szigorúan betartotta a védelmi előírásokat. Kedden a matematika írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák országszerte. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint e tárgyból középszinten 68 037, emelt szinten 5350 vizsgázó írta meg a dolgozatot. Középszinten a vizsgázók ezúttal is két feladatsort kaptak: az első rövid kérdéseket tartalmazott, amelyek alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. Ebben a részben ezúttal a halmazok, a számtani sorozatok, a valószínűség- és százalékszámítás került elő, de hatványozós feladat is jutott a diákoknak.