Gyors írói sikereit a prózában klasszikussá vált, tizennégy nyelvre lefordított, több országban megfilmesített, máig kivételes népszerűségnek örvendő ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk (1907), a színpadon pedig a Liliom és A testőr (1910) tetőzte be. Kiváló stiliszta volt, stílusa eleven, fordulatos, könnyed. 1920 és 1940 között többnyire Nyugat-Európában élt, csak látogatóban járt Magyarországon. 1940-ben - a fasizmus elől menekülve - New Yorkba költözött, haláláig a Plaza Hotelben lakott. 2003 A Pál utcai fiúk 3. 6 író (olasz-magyar filmdráma, 180 perc, 2003) 1998 Szerelem est 9. 3 (magyar játékfilm, 72 perc, 1998) 1997 1988 1985 Játszani kell 6. 3 (amerikai-magyar vígjáték, 102 perc, 1985) 1981 1980 A farkas 8. 2 (magyar tévéfilm, 92 perc, 1980) A doktor úr 9. 2 (magyar színházi felvétel, 120 perc, 1980) 1975 Valaki 9. 1 (magyar tévéfilm, 75 perc, 1975) 1970 1968 9. 4 (magyar-amerikai játékfilm, 104 perc, 1968) 1961 1960 A botrány szele 8. 8 (olasz-osztrák-amerikai filmdráma, 97 perc, 1960) 1956 Karusszel 10 (amerikai musical, 123 perc, 1956) A hattyú 7.
Jelen kiadást A Gittegylet című jelenettel kibővítve tárjuk olvasóink elé. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le,... 2699 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 2294 Ft 15% Szállítás: 2-6 munkanap Ez a termék törzsvásárlóként akár 2105 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Jelen kiadást A Gittegylet című jelenettel kibővítve tárjuk olvasóink elé. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány.
Eredeti ára: 2 699 Ft 1 820 Ft + ÁFA 1 911 Ft Internetes ár (fizetendő) 2 570 Ft + ÁFA #list_price_rebate# A termék megvásárlása után +191 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz.
Molnár Ferenc egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a regényt, amelyről élete végéig, mint kedvenc művéről nyilatkozott. A Pál utcai fiúk először 1905-ben egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban. Az író huszonhét éves korában írta regényét, tehát meglehetős távolságban gyerekkorától, de elég közel ahhoz, hogy hőseinek a gyerekkori védettséget elveszítő, felnőttségbe torkolló sorsát magáénak érezze. A szerző visszaemlékezésében így ír: " A regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban élnek. A diáktársaim voltak…" Nemcsak a helyszínek, a regényből ismert grund, a Fűvészkert, vagy a környékükön található utcák származnak az író személyes emlékeiből, hanem a szereplők is, ezek az ízig-vérig városi gyerekek. Az első közléssel csaknem egy időben, 1906-ban Gyerekek címmel Molnár egy kis kötetnyi karcolatot jelentetett meg, amelynek egyes darabjaiban már megtaláljuk A Pál utcai fiúk szereplőinek előképét. Az egyik kis írásban ( Gitt-egylet) pedig a regény IV.
Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk + A Gittegylet | 9789634865292 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva A Pál utcai fiúk + A Gittegylet Molnár Ferenc Kötési mód keménytábla Kiadó Móra Könyvkiadó Dimenzió 143 mm x 200 mm x 18 mm Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői – akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei – ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. Jelen kiadást A Gittegylet című jelenettel kibővítve tárjuk olvasóink elé.
"- Nem, kérem. Nem áruló. " Geréb apja tehát megnyugodhat. A kis, szőke Nemecsek most már igazán rosszul van, fáj a feje, lázas, már-már önkívületben van. rosszul viseli, hogy most már sokadjára alázzák meg, pedig ő mindig mindenkinek csak jót akart. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
verkli - Mechanikus hangszer, mely az oldalán lévő kar megtekerésével sípok, húrok megpendítésével zenedarabokat játszik le, stanicli - Kicsi papírzacskó apró áruk csomagolására., tubák - Beszippantásra való dohánypor., Bunsen-lámpa - Laboratóriumi melegítőeszköz., prünella - aszalt szilva, grund - Beépítetlen, üres telek., tomahawk - Az észak-amerikai indiánok vágó- és hajítófegyvere, mely leginkább egy baltához hasonlít., ladik - Lapos fenekű, főleg folyamon, tavon használt csónak., palánk - Deszka-vagy léckerítés., antracén - Itt tinta. Valójában a festékgyártásban tinták és színezékek gyártásához használt vegyület., Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
(1878 – 1952) Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába.
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc nemcsak hazánkban, de külföldön is nagyon népszerű remekművét elsőként 1907-ben a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóirat közölte folytatásonként. A gittegylet, az einstand vagy a grund szavak ugyanúgy fogalommá váltak, mint a karakteres emberi viselkedési formákat hordozó főhősök. Számos színpadi feldolgozás született a regényből, a győri adaptációt Kszel Attila készítette. Az előadás hossza: 2 óra 20 perc egy szünettel.