Állhat a háttérben idegi és/vagy ízületi probléma, például a nyakcsigolya meszesedése, ilyen esetben, nyugtató és reumatológiai kezelés segíthet. Az is előfordul, hogy a gerincoszlopot érintő ortopédiai problémák sugároznak ki a szívtájékba. Szívszúrás stressztől, szorongástól? A szívszúrást és a hasonló tüneteket pszichoszomatikus betegségek is kiválthatnak. Azokat a betegségeket nevezzük így, amelyek – bár szervi betegségek –, de kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot. A szívproblémákat kiválthatja szorongás, stressz, pánikbetegség. Szívpanasszal forduljunk orvoshoz! Annak ellenére, hogy a szúrás mögött ritkán áll koszorúérbetegség, minden szívpanasszal orvoshoz kell fordulni, a szakember pedig elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Mivel a hasonló panaszokat végzetes probléma is okozhatja, inkább legyen egy, utóbb esetleg feleslegesnek ítélt vizsgálattal több, mint eggyel kevesebb.
#végtagfájdalom #alagút-szindróma #zsibbadás #fájdalom 2019. 07. 16. A rejtélyesnek hangzó alagút szindróma a test bármely pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat okozva. Sok esetben sem a diagnózist, sem a hatékony gyógymódokat nem könnyű meghatározni. Zsibbadó kar Alagút szindróma az összefoglaló neve annak a fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyért az adott területet beidegző idegnyomódások felelősek. Az alagút kifejezést az indokolja, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről van szó, amelyben idegek és erek futnak az inak között. Ha ebben az alagútban valamilyen gyulladás, duzzanat, vizenyő keletkezik, ez a szűk csatorna még inkább összenyomódik és elkezdi nyomni az idegeket és az ereket. Ennek következményként jelentkeznek aztán a panaszok: zsibbadás, később érzéskieséses fájdalom. Súlyos esetben kialakulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen. Ilyen anatómiai csatornák, alagutak több testtájon vannak, de leginkább mégis a kézben lévő kisízületeknél, a könyöknél és a csuklónál üti fel a fejét ez a probléma.
Előfordulhat, hogy a rossz testtartás miatt a testrész elgémberedik, és zsibbadni kezd a kar - akár tartósan is. A zsibbadó érzés idegkárosodás miatt is felléphet a lábban és a karban egyaránt. Ennek hátterében állhat például alkoholizmus, pajzsmirigy-rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány. Mikor kell mentőt hívni? A magyar népesség fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Már csak azért is, mert a szívbetegségek zöme lassú folyamatként alakul ki, ezért egy időben elvégzett kardiológiai kivizsgálás után kezelhetővé válik. Szívinfarktus: kik a veszélyeztetettek? Részletekért kattintson! "A figyelmeztető tünetek egyike lehet a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hiszen számos szív-érrendszeri betegség meghúzódhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar, vagy éppen szívbillentyűprobléma miatt érez a páciens zsibbadást a karjában" - hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Ha szeretnéd még egyszer elolvasni, akkor kattints ide. A két leggyakoribb alvászavar az inszomnia és a kóros aluszékonyság. A kettő közül a stresszel csak az inszomnia függ össze, a kóros aluszékonyság ugyanis idegelmegyógyászati problémára vezethető vissza. Jellemzői az éjszakai alvás közbeni légzésleállás, illetve a narkolepszia, a hirtelen alvásrohamok, melyek bármilyen tevékenység közben rátörhetnek a betegre. Az inszomnia ennél lényegesen "egyszerűbb" alvászavar, melynek legfőbb tünete, hogy a beteg nehezen alszik el, különösen este, reggel korán ébred, illetve az éjszaka folyamán többször riad fel hirtelen. Az agyvérzés – vagy más néven a stroke - az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad. A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-ra.
Ugyanakkor tudni kell, hogy ha erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, akkor a koszorúérgörcs és a szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt. Milyen vizsgálatokat kell elvégezni? "Ha valaki karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, alapos kikérdezéssel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, volt-e a családban már szív- és érbetegség, milyen egyéb tünetek jelentkeznek, milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél. Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatók, a nagylaborvizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang továbbvihet az okok feltárásában. Elképzelhető, hogy hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erei állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre - erre szolgál a terheléses EKG -, vagy hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomása - ezt tudjuk monitorozni a 24 órás vérnyomásméréssel" - ismerteti dr. Vaskó Péter.