-1787-népszámlálás (Mo-on 9, 2 millió fő). -Térképkészítés, katonai-és kataszteri földmérés (művelési ágak számbavétele). -Birtokösszeírás, házszámozás, utcanevek. - 1790-től egységes állami földadót akar bevezetni. Nagyvonalú reformjainak nem kedvezett az adott kor, és ő sem vette figyelembe soknemzetiségű és részenként eltérő fejlettségű birodalma adottsá törődött azzal, hogy alattvalóit meggyőzze reformjai hasznosságáról;azt gondolta, kötelességük szolgálni az államot, ahogyan uralkodóként ezt teszi ő is. 1788-ban hosszú és súlyos áldozatokkal járó háborúba fogott a törökök ellen, ahol maga is halálosan megbetegedett, s betegágyán türelmi rendelete és jobbágyrendelete kivételével intézkedéseit egyetlen tollvonással visszavonta.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Meghatározta az egységes jobbágytelek nagyságát (16-40 hold) és az utána fizetett járadékokat. A jobbágy 52 napi igás- vagy 104 napi gyalogrobottal tartozott, de ettől "dologidőben" el lehetett térni. Kötelezte a földesurat a terhek beszedésére, de tiltotta a túlkapásokat, mert féltette az állami bevételeket (" Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen! ") Meghatározta a telek tartozékait is. A belső telekhez tartozott a ház és a konyhakert, a külső telekhez tartozott a szántó, a kaszáló. Az redőket és a legelőket a falu közösen használta. A telki állományon kívüli földek közé tartoztak az irtványok, a szőlő és a bérelt föld. Ezeken többnyire zsellérek gazdálkodtak. – 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, melyben kötelezővé tette az elemi iskola elvégzését. A rendelet hatására több iskola épült az országban (pl. 1778-Révai elődje Győrben) – Katonai főiskolát alapított. – Létrehozta a Teresiumot, mely egy hivatalnokképző intézet volt. – Feloszlatta a Jezsuita rendet, törekedett az egyház visszaszorítására.
Egységes jogrendszert vezetett be, eltörölte a halálbüntetést, átszervezte a bíróságokat, Magyarországon hatalmas felháborodást kiváltó 1784-es nyelvrendelete a latin helyett a németet tette hivatali nyelvvé. József nem csak reformok révén, háborúival is igyekezett birodalmát nagyobbá és erősebbé tenni. Bajorország birtoklása miatt háborúba keveredett II. Frigyes porosz királlyal, akitől vereséget szenvedett, 1787-től a törökök ellen hadakozott. II. József és öccse, a későbbi II. Lipót Az egész birodalmat felbolygató intézkedései Magyarországon ütköztek a legnagyobb ellenállásba, ezt letörendő 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, 1785-ben megszüntette a vármegyerendszert, az ahelyett létrehozott tíz kerület élére királyi biztosokat állított. Ugyancsak 1785-ben kiadott jobbágyrendelete eltörölte a jobbágy megnevezést, lehetővé tette a szabad költözést, lehetőséget adott a szabad hivatásválasztásra és csökkentette az úriszék hatáskörét, József rendelte el (az egyébként országszerte bojkottált) első népszámlálást is.
Mindent egységesíteni akart, ezért 1784-ben a birodalom hivatalos nyelvévé tette a németet. (de a magyaroknak ez nem tetszik) Nemzeti tollvonás Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve hármat. Türelmi rendeletet. Jobbágy rendeletet. Alsó papságot +-an érintő rendeletet.
gimnáziumból egyetemre Idénymunka idején nem kötelező az iskola, de amúgy igen. Tömegessé teszi az oktatást Német nyelv bevezetése az oktatásba Törit helyezi előtérbe nép befolyásolása 1780-ban tüdőgyulladásba meg hallt III. József Mária Terézia társuralkodója a birodalomban, halála utána gyakorlatilag Magyarország királya. Azért gyakorlatilag, mert nem volt megkoronázva, kalapos király volt, hogy ne kössék a magyar törvények. Felvilágosult abszolutizmus volt jellemző az uralkodására. Rendeleteiben 2 fő eszme uralkodott Birodalom egyesítését akarta Takarékoskodás Kb. 6000 rendelet hozott. Nem váltak be. Női divatot egyszerűsíteni akarta. Meg akarta tiltani a koporsós temetést. Be váltak. Türelmi rendelet Betiltotta a szerzetesrendeket megmaradt a betegápoló és oktató szerzetesrendek Az ezzel szerzett pénz oktatásra, és helyi plébánosok fizetésére fordította DE biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Jobbágy rendelet 1785-ben kiadta a jobbágyrendeletet Ezekkel az intézkedésekkel gyakorlatilag megszüntette az örökös jobbágyságot.
Mária Terézia és II. József reformjai - YouTube
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy a XVIII. századi felvilágosodás gondolkodói milyen nézeteket képviseltek társadalomról, államról, vallásról. Tudnod kell azt is, hogy a Rákóczi-szabadságharc után Magyarország hogyan tagolódott be a Habsburg Birodalomba, milyen fontos törvények születtek, milyen folyamatok játszódtak le az első évtizedekben. Ebből a tanegységből megtudod, hogy Mária Terézia és II. József milyen intézkedésekkel igyekezett fenntartani a Habsburg Birodalom hatalmi helyzetét, milyen következményei, eredményei voltak uralkodásuknak Magyarországon. "Életünket és vérünket! " – milyen megható jelenet és közismert, napjainkban is használt felkiáltás. Bár valószínűleg nem így hangzott el, mégis kifejezi az ifjú uralkodónő, Mária Terézia és a magyar rendek viszonyát, amely a történeti emlékezetben is megmaradt. Vajon hogyan tudta Mária Terézia megőrizni az egyensúlyt, és maradandót alkotni.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2009-03-29 Feltöltötte: Eduline Mária Terézia és II. József reformjai Tantárgy: Történelem Típus: Kidolgozott tételek hirdetés
És miért nem sikerült ez fiának, a nagyreményű II. Józsefnek? Erről szól történetünk. Mária Terézia uralkodása megpróbáltatásokkal kezdődött. Hiába volt a Pragmatica Sanctio nemzetközi elismertetése, az ifjú királynő országa ellen háború indult. II. Frigyes porosz király nem ismerte el az új Habsburg uralkodót, valójában a gazdag Szilézia megszerzéséért indított háborút. A magyar rendek támogatták királynőjüket, de a nyolcéves háborúban az értékes tartomány elveszett. Az 1756-tól zajló hétéves háborúban Ausztria még kísérletet tett a tartomány visszaszerzésére. Hadik András még Berlinen is rajtaütött, de hiába volt a magyar virtus, a háború nem járt sikerrel. Időszerűvé vált a birodalom korszerűsítése. A királynő soha nem tanulmányozta a felvilágosodás eszméit, intézkedései mégis emlékeztetnek azokra. Ez magyarázható azzal, hogy tanácsadóit jó érzékkel választotta ki, s ők a felvilágosodáshoz is kapcsolódó megoldásokat javasoltak. Mária Terézia első jelentős rendelete, amely egy évszázadra meghatározta a birodalmi munkamegosztást és gazdasági fejlődést, az 1754-es vámrendelet volt.