Ragyogó sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket. Library Journal
Dokumentum Polc: (Könyv) (1 Példány) (1 Link) Cím: A medve és a csalogány Alcím: [Az északi erdő legendája I. rész] Szerző: Arden, Katherine (1987) Közrem. : Iváncsics Irma (ford. ) Szerz. közl: Katherine Arden; [ford. Iváncsics Irma] Kiadás: Pécs: Alexandra, 2018 Sorozat: Az északi erdő legendája/1. Eto: 820(73)-31Arden=945. 11 Tárgyszó: Kalandregény; Fantasztikus regény Eredeti cím: The bear and the nightingale Cutter: A 81 ISBN: 978-963-447-147-9 Oldal: 382 p. Megj. : Folyt. : A lány a toronyban; A boszorkány éjszakája UKazon: 201810163 Kivonat: Az orosz "néplélek" érzékenysége többek között az orosz népmesék hihetetlenül gazdag világában is tükröződik. Vélhetően ennek a tudatában fogott bele [>>>] Interneten: Borító Pld. Raktár ám Info Martonosi Pál Városi Könyvtár: 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető 1. Felnőtt A 81 215920 Kölcsönözhető Weblap Ismertetők és borítók:::::: Martonosi Pál Városi Könyvtár - Kiskunhalas TextLib WWW V2. 01. 01/1658 - InfoKer
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt.
Végig Vászja mellett vagyunk, ahogy lépésről lépésre ismeri meg a világot, ahogy próbál önmaga lenni, majd mikor rájön, hogy ez mivel jár, elkeseredetten próbál a családjáért megfelelni a társadalmi konvekcióknak, még ha ez azt is jelenti, hogy kalitkába kell zárnia vad, szabad szellemét. Gyönyörű volt, ahogy párhuzamba állította az írónő Vászja vad jellemét az orosz vidékkel és a régi hittel, majd mindezt összeütköztette a kereszténységgel. És a legszebb az egészben, hogy ez milyen gördülékenyen és könnyedén ment neki, mindenféle erőlködéstől mentesen. Tetszett, hogy bepillantást engedett az írónő a "másik oldalba" is, hogy bemutatta az antagonista szereplők tettei mögött álló indokokat és gondolatokat, így árnyalva az ellentétet. Mind emberek voltak, hibákkal, vágyakkal, gyarlósággal, félelemmel, mind hittek a saját igazukban és ennek megfelelően cselekedtek, te pedig, mint olvasó képes voltál szimpátiát érezni irántuk. Valóságos volt és komplex. Emellett még annyi apróság van, amit értékeltem olvasás közben, amiről oldalakat tölthetnék be, annyi mondandóm lenne - akár a tény, hogy nem volt benne romantika halleluja, vagy ahogy megjelent a természet elfogadása és tisztelete, a lovak szeretete - de nem akarok ennél jobban belemenni.
Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
A medve és a csalogány Katherine Arden Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között.
Remek módon nyúlt hozzá az írónő a témakörhöz és képes volt úgy beleszőni ezt a mondavilágot az orosz télbe, hogy teljesen valósnak és már-már természetesnek érezzem. Kézen fogott az írónő, hogy én is részese legyek a történetnek. Együtt jártam Vászjával a folyóhoz meglátogatni a ruszalkát, tettem ki kenyeret a domojovnak vagy éppen tanultam meg lovagolni a lovaktól. Együtt küzdöttem vele, hogy túléljük a kegyetlen orosz teleket vagy éppen a falusiak félelmét a másságától. Szeretem a könyvre jellemző gondolatmenetet, miszerint az emberek hite formálja a természetfelettit és annak nagysága szabja meg az erejüket. Egyszerre ad teret, hogy bemutassa az emberi természetet, a hitük erejét és a hiszékenységüket, az elkeseredett magyarázatkeresést és a segítségkeresést a nehéz időkben. A remek fantasy vonal mellett van a könyvnek egy erős, de finoman jelen lévő feminista vonala is, ami Vászja önmegismerési útjában tükröződik. Ugyanis ez nem csak egy fantasy regény, hanem egyszerre egy fejlődésregény is.