Jack Wellsnek, a 23 éves apukának fájt a válla. Azt hitte, meghúzta, esetleg egy ideg csípődött be, de az orvosok a lehető legrosszabb hírt közölték vele. A londoni apuka, Jack borzalmas híreket kapott orvosától. Kiderült, Ewing szarkómában szenved, ami a csontrák egyik legritkább fajtája, és általában gyerekeknél fordul elő. A betegség átterjedt a tüdejére, gerincére és karjára is, nem lehet meggyógyítani. Kemoterápiára jár, hogy meghosszabbítsák életét, és a lehető legtöbb időt tölthesse kétéves kislányával, Scarlettel. Az orvosai sem tudják, meddig élhet még. Fotó: Jack Wells Jack egy emlékkönyvet készít kislányának, hogy mikor idősebb lesz, akkor megtudhassa, mennyire szerette őt. Képekkel, levelekkel tölti meg a könyvet, hogy sose feledje el őt a kis Scarlet. A 23 éves apa 21 éves korában kezdett fájdalmat érezni a vállában, de nem foglalkozott vele különösebben. Mivel fizikai munkát végzett, és rendszeresen edzeni is járt, azt gondolta, csak meghúzódott az izom. Mikor a fájdalom elviselhetetlen lett, orvoshoz fordult, aki szintén azt gondolta, egyszerű izomgyulladásról van szó.
"Azt kérdezte, tudom-e, hogy ez az eredmény mit jelent. Mondtam, hogy igen, ez a legdrasztikusabb ráktípus. Akkor biztos tudom, mondta, hogy három hónapom van hátra. Azon az osztályon fognak a végén pelenkázni, mert addigra lebénulok, és ott fogok meghalni. Kérdeztem, hogy mégis, nem tud-e valami lehetőséget, hogy ez mégse három hónap legyen, hanem kicsit több. Én is az egészségügyben dolgozom, tudom, hogy vannak alternatív módszerek, tettem hozzá. Ha én is az egészségügyben dolgozom, felelte erre, akkor tudom, hogy ott nincsenek normális emberek. Amire én csak annyit mondtam, hogy "hát, a doktor úr se az! " Rácsaptam az ajtót köszönés nélkül, és bekopogtam az igazgató úrhoz. " A rákgyógyítás állandó és gyors fejlődéséről, a kutatók új, reményteli eredményeiről gyakran hallhat az ember híreket, az elmúlt hetekben hozták például nyilvánosságra, hogy a Stanfordi Egyetemi Kórházban egy olyan szert találtak, ami nagy valószínűséggel az áttétes tumorok elpusztításában is sikeres lehetne. Bár a vadonatúj gyógymódok elérhetetlennek tűnnek, a betegek kilátásai egyre jobbak.
Korábbi kutatások alapján az orvosok úgy gondolták, hogy az ilyen szünetelő terápia nagyjából éppolyan hatékony, mint a folyamatos kezelés. Azonban a friss kutatás most először igazolta azt, hogy a terápia felfüggesztésének megvan a maga ára. A kutatást az amerikai Nemzeti Rák Intézet szponzorálta és több mint 1. 500 fő, áttétes prosztatarákban szenvedő férfit vontak be. A kutatást követően a randomizált, véletlenszerűen beválogatott betegekből álló csoport tagjai átlagos túlélési ideje 5. 1 év volt, összehasonlítva a folyamatos hormonterápiában részesült betegek átlagos, 5. 8 éves túlélési időszakával. A különbség a minimálisan beteg férfiak alcsoportjában erőteljesebb volt. Azoknak az átlagos túlélési ideje, akik ebben az alcsoportban szünetelő hormonterápiában részesültek, 5. 2 év volt, szemben azoknak az átlagosan 7. 1 éves túlélési idejével, akik folyamatos terápiában részesültek. Az extenzív betegségben szenvedő férfiak a szünetelő terápia alkalmazása mellett 6 hónappal tovább éltek, de a különbség statisztikailag nem tekinthető jelentősnek.
Ezt szinte lehetetlen túlszárnyalni. Tíz földnyi népesség kellene ahhoz, hogy egy adott évben egyetlen 125 éves ember lehessen találni, tehát erre nagyon kicsi az esély. A legidősebb, hivatalosan dokumentálható korú ember, aki ezt a számot megközelítette, Jeanne Calment volt, aki 122 évesen halt meg 1997-ben. A hosszú élet francia ikonja még az Eiffel-torony építése előtt született, és találkozott Vincent van Gogh-gal is. Linda Partridge, a Londoni Egyetem egészséges öregedést kutató intézetének igazgatója szerint logikailag lennie kell egy legfelső korhatárnak. Ám a témában írt tanulmányok csak azt írják le, mi történik jelenleg, nem pedig azt, hogy mit hoz a jövő. Az életmód és az élettartam összefügg A kutatásban elemzett adatok olyan százon túliaktól származtak, akiknek gyerekkorában, vagyis a 19. században még arattak a fertőző betegségek. A himlő csak 1980-ban tűnt el a föld színéről. Ezeknek az embereknek a táplálkozása is hiányos volt. James Vaupel, a Max Planck Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint viszont a 115 éves felső határ túlságosan magas.
"Ha tudod, hogy mit miért vállalsz, akkor megnyugvást jelent, amikor elmúlik a rosszullét, mert azzal a gyógyulás felé tettél egy lépést" - mondja Katalin. A gyógyítás egyik kulcsa biztosan Katalin kitartása volt, első ízben négy hónapot kellett kinn töltenie, kevés pénzzel, legfeljebb interneten kommunikálva az itthoniakkal. Malagában csak néhány szóval kevert mutogatással tudott segítséget kérni másoktól, a kórházban dr. Manuel Cobóval az Oncompasson keresztül és egyszerű internetes fordítóprogrammal konzultált. A napjairól naplót vezetett, amikor erőre kapott a kezelés után, főzött, hímzett, várost nézett, és misére járt. Így végül lassan belerázódott az ottani mindennapokba, később pedig az állandó utazásokba Magyarország és Spanyolország között. Eltűnt a daganat Katalin daganata dr. Cobó szerint mára annyira visszaszorult, hogy radiológiai vizsgálatok nem mutatják ki. Mivel azt nem lehet tudni, hogy az utolsó tumorsejtig elpusztult-e, a gyógyszerre továbbra is szüksége van, de az előrejelzés biztató, ő maga pedig jól érzi magát.
– szólít fel az emésztőrendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület arra, hogy a legkisebb helyiség magányában mindenki rendszeresen nézze meg mit hagyott maga mögött. Ha tartósan megváltozik a megszokott székelési menetrend vagy a széklet állaga, nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, mert csak egy idejében történő vizsgálattal lehet elejét venni egy súlyosabb betegség kialakulásának. Bővebben: Nézze meg a székletét, mielőtt lehúzza! Hányan szembesülnek 2014-ben a vastagbélrákkal? 2014. február 01. szombat, 11:59 Egy Hódmezővásárhely nagyságú, közepes méretű városnyi emberben már ott a vastagbéldaganat, csak még nem tud róla, közülük ezzel 2014-ben is egy Balatonalmádi méretű kisvárosnyi ember fog szembesülni, a halálos áldozatok száma pedig felér Mezőhegyes lakosságával – figyelmeztet a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. Ez viszont nem törvényszerű: ha többen idejében eljutnának vastagbéltükrözésre, a halálesetek számát a töredékére lehetne csökkenteni.
Ami a kivételeket illeti, a gyakoribb ráktípusok közül a hererák igen nagy százalékban akkor is gyógyítható marad, ha már áttétet adott: a betegek 70 százaléka ilyen esetben is meggyógyul - ami az orvostudomány rohamos fejlődéséről is sokat elmond, mert az 1970-es években ez a mutató még csak körülbelül 5 százalékos volt. Májáttétnél pedig gyakrabban megesik, hogy jól operálható az áttétes tumor (vagy elvághatják a vérellátását, amivel szintén elpusztíthatják). Áttétes daganatok kezelése Mivel áttétek esetén több szervről és testtájról van szó, a kezelési típusok közül leggyakrabban az egész testet érintő, vagyis szisztematikus (kemo- vagy hormon-) terápiára van szükség. Sokszor már csak ezért sem ajánlott egyébként kiműteni egyet-egyet a tumorok közül: egy komolyabb műtét után ugyanis a beteg szervezete a legtöbb esetben nem bírná ki a szisztematikus terápiát, de ha ezt nem alkalmazzák, akkor elszabadulna a megmaradt többi áttét növekedése. Ezzel együtt áttétek esetén is alkalmazhatnak helyi terápiát (általában sugárterápiát) - leginkább akkor szokott ez szóba jönni, ha az áttétes daganat blokkol valamit vagy erős fájdalmat okoz, ezért minél előbb le szeretnék csökkenteni a méretét.
A különféle ráktípusok alapvetően bárhová tovább tudnak terjedni a testben, ezzel együtt vannak olyanok, amelyekről a tapasztalatok alapján meg lehet mondani, hogy legvalószínűbben mely területekre terjednek tovább. Ennek, valamint az elsődleges tumor típusának (és persze az általános egészségi állapotnak) nagy szerepe van a kezelés esélyeinek meghatározásakor. Az áttétek szempontjából a következő szervek lehetnek leginkább érintettek. Tüdőrák: mellékvese, csontok, agy, máj és a másik tüdő Mellrák: csontok, agy, máj és tüdő Bélrákok: máj, tüdő, hashártya Hererák: nyirokcsomó, tüdő, máj, csontok, ritkán agy Melanóma: csontok, agy, máj, tüdő, izmok Petefészekrák: máj, tüdő, hashártya Méhnyakrák: csontok, máj, tüdő, hashártya, vagina Gyomorrák: máj, tüdő, hashártya Pajzsmirigyrák: csont, máj, tüdő Bizonyos típusú áttétes rákokat meg lehet gyógyítani a ma rendelkezésre álló gyógymódokkal - de a legtöbbet sajnos (a fentebb vázolt problémák, illetve amiatt, hogy több is van, amely nem reagál jól a ma elérhető kezelésekre) nem.