Hazai helyzet A két nem között az élbolyban így átlagosan 14 centi a különbség, na de vajon hogy áll Magyarország a tabellán? Helyezésünk a 38., az átlagos magasság 170, 5 centi, a fiúk 20 éves korukra 177, 3 centire nőnek átlagosan, a lányok 163, 7 centire. A legkisebbek A teljes tabellát sok lenne átnézni, úgyhogy most ugrunk a végére, és megnézzük, kik a legkisebbek. A legalacsonyabbak Kelet-Timor lakosai, majd Laosz, Madagaszkár, Guatemala és a Fülöp-szigetek következik. A férfiaknál ugyancsak Kelet-Timor van a lista végén 159, 8 centivel, Jemen a második a legalacsonyabbak listáján 159, 9 centivel, Laosz a harmadik 160, 5 centivel. A hölgyeknél két ország van, ahol még a 150 centit sem éri el az átlag: Guatemala 149, 4 illetve a Fülöp-szigetek 149, 6 centivel, a harmadik Banglades 150, 8, a negyedik Nepál 150, 9 centivel. Nagy fejlődés Végül nézzük meg, mennyi a változás 100 év alatt. A férfiak esetében a nyertes Irán: 157, 1-ről 173, 6-ra, nem kevesebb mint 16, 5 centi a változás.
Miért nő valaki olyan magasra, hogy behúzott nyakkal tud csak buszon, villamoson állva utazni, és más pedig miért marad olyan alacsony, hogy szinte csak gyermekméretű ruhák, cipők közül választhat? Mitől függ, hogy mekkorára nő egy gyerek, és befolyásolható-e ez valahogyan? Az európai férfiak átlagmagassága 178 cm körüli, a magyaroké ettől alig marad el, 176 cm. A nők mintegy 12 cm-rel alacsonyabbak, Magyarországon az átlagmagasságuk 164 cm. Az átlagtól jelentős eltérések lehetségesek mindkét irányba. A valaha élt dokumentáltan legmagasabb ember (Robert Pershing Wadlow 1918-1940) 272 cm magasra nőtt, a ma élők között a 251 cm-es török Sultan Kosent tartják számon a legmagasabbként. Napjainkban legalacsonyabbnak az 54, 6 centiméteres nepáli Csandra Bahadur Dangit mérték. A magasságértékek a lakóhely szerint különbségeket mutatnak, például a holland és a spanyol férfiak átlagmagassága között tíz cm eltérés van. Kimutatható a különbség egy-egy nemzeten belül az egymást követő generációk között is, a fiatalabbak egy-két cm-rel magasabbra nőnek.
Ennél összetettebb módszerrel – szakorvosi vizsgálattal – pontosabb eredményt lehet elérni. Ehhez figyelembe veszik a vizsgált személy nemét, korát, súlyát, saját és szülei magasságát, valamint a kéz csontjainak – indokolt esetben a csípőlapátnak – a röntgenvizsgálatával megállapított ún. csontkorát. A Khamis-Roche módszert is az elérhető egyéni testmagasság becslésére dolgozták ki. Számításokon alapul, röntgenvizsgálatot sem igényel. A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.