A bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket. A könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés szándékos bűncselekmények, míg a súlyos testi sértés gondatlanul is megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nemcsak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki. A gyógytartam fogalma A testi sértéses bűncselekményeknél, illetőleg azok minősítésénél a sérülés tényleges gyógytartama lesz a meghatározó, az Országos Igazságügyi Orvos-szakértői Intézet (OIOI) által kiadott 16. számú módszertani levél a leggyakrabban előforduló 8 napon belüli, illetőleg azon túl gyógyuló sérüléseket - példálózó jelleggel - határozza meg. A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam.
Kapcsolatfelvétel Telefonszámaink: 06-30/4688-601 Vezetékes és faxszámunk: 06-45-403-623 Esettanulmányok Hasznos információk! Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez. Online jogi tanácsadás SZERETNE ELKERÜLNI ALAPVETŐ, JOGI HIBÁKAT? Testi sértés Ha a sértett a verekedés következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést, vagy betegséget szenved, akkor a Büntető Törvénykönyv 164. § (2) bekezdése szerint könnyű, míg 8 napon túl gyógyuló sérüléseknél a Btk. 164. § (3) bekezdése alapján súlyos testi sértés ről beszélhetünk. A gyógyulás időtartalmát orvosszakértő állapítja meg. A könnyű testi sértés csak akkor büntetendő, ha valaki feljelentést tesz ez ügyben, míg a súlyos testi sértés bűncselekménye esetén a hatóság feljelentés nélkül, hivatalból köteles eljárni. A testi sértés tárgya mindig egy, vagy több ember testi épsége, illetve egészsége, a passzív alany, tehát aki elszenvedi a sértést, az bárki lehet. A törvény nem tekinti testi sértésnek, vagyis nem bűncselekmény, ha valaki önmagának okoz testi sérülést.
Testi sértést az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. A törvény egy szakaszban szabályozza a könnyű testi sértést és a súlyos testi sértést. Különbséget tenni gyógytartam hossza alapján lehetséges. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés vétségét, míg ha nyolc napon túl gyógyul, súlyos testi sértés bűntettét követi el az elkövető. A sértett által elszenvedett sérülések megállapítása annak gyógyulási ideje orvosszakértői kérdés. Fontos kiemelni, hogy a könnyű testi sértés alapesete csak magánindítványra üldözendő. A testi sértés elkövetési magatartása A testi sértés közvetlen tárgya az ember testi épsége és egészsége. Testi épségen és az egészségen azt a fizikai és szellemi állapotot értjük, amelyben a sértett azt megelőzően volt, mielőtt a bűncselekményt ellene megvalósították. A testi sértés tárgya kizárólag a más ember testi épsége és egészsége, amelyből következik, hogy az önkezűleg okozott testi sértés nem bűncselekmény.
Abban az esetben, ha az elkövető tudata átfogta a 8 napnál hosszabb gyógytartamú testi sérülés vagy betegség bekövetkezésének a reális lehetőségét, és ebbe legalább belenyugodva cselekedett, úgy ez meghatározza a cselekmény jogi minősítését. Testi sértés és a Covid kapcsolata A testi sértés elkövetési magatartása a testi épség vagy az egészség sértése, amely testi bántalmazásban és egészségsértés formájában is megnyilvánulhat. A testi sértés nyitott törvényi tényállás, tehát a jogalkotó nem határozza meg a bűncselekmény elkövetési módját, csupán azt, hogy milyen eredmény bekövetkezése szükséges a büntetőjogi felelősség megállapításához. Eredmény-bűncselekmény lévén a bűncselekmény megvalósulásához szükséges, hogy sérülés vagy betegség ténylegesen bekövetkezzen, továbbá az elkövetési magatartás és eredmény között okozati összefüggés álljon fenn. Egészségsértésről akkor beszélhetünk, ha az elkövetési magatartás betegséget idéz elő. A koronavírussal összefüggésben ennek oly módon van jelentősége, hogy mind a hatósági tájékoztatás, mind a büntetőjogászok álláspontja szerint megállapítható súlyos testi sértés bűntette, ha valaki annak tudatában, hogy fertőzött, megszegi a járványügyi szabályokat, pl.
A törvény értelmezése szerint testi épség sértésénél a sejtekben, szövetekben alaki elváltozás, vagy működési zavar lép fel, míg egészség sérülésekor a test szerveiben az anatómiai egyensúly felborul, működésük sérül, így betegségnek nevezett kóros állapot jön létre. Pl. Fertőzés (HIV vírus). A könnyű testi sértés csak szándékos elkövetés, míg a súlyos testi sértés gondatlan és szándékos elkövetés esetén is bűncselekmény, és büntetendő. A könnyű testi sértés büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A súlyos testi sértés bűncselekményét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A gyógytartam kérdésében a szakértői gyakorlat vizsgálja az anatómiai gyógytartamot, mely szerint akkor gyógyult a sérült, ha a megsértett szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. a vágás behegedt). A másik vizsgált gyógytartam a funkcionális, melynél akkor beszélünk gyógyulásról, ha a sérülés miatt károsodott funkció teljesen helyreállt (pl. megszűnik a mozgáskorlátozottság).
Közúti baleset > védőügyvéd – Tel. : +3620 806 1606 – dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest Közúti balesetet okozott és eljárás indult Ön ellen? Közlekedési ügyvéd segítségével a közlekedési baleset miatt indult eljárásban a büntetés mérséklésére, vagy akár az eljárás megszüntetésére is sor kerülhet abban az esetben, ha alappal tudunk hivatkozni az enyhítő körülményekre. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy már az eljárás kezdetén vegyük igénybe a közlekedési ügyvéd segítségét! Ha tehát közúti balesetet okozott és eljárás indult Ön ellen, javasoljuk, hogy keresse fel mielőbb Ügyvédi Irodánkat, hogy felkészült közlekedési ügyvédi segítséggel védekezhessen már a gyanúsítotti kihallgatás során is. Közúti baleset elkövetője Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét követi el. Közúti baleset okozása, mint bűncselekmény A közúti baleset okozása bűncselekmény akkor valósul meg, ha a gépjárművezető a KRESZ megsértéséből adódóan úgy okoz közlekedési balesetet, hogy másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz.
Állandó bizsergést, zsibbadást a végtagok gyengeségét okozza. Nyak és mellkasi sérülések Valószínűleg a legismertebb baleseti sérülés az ostoscsapás sérülés. A fej és a nyak hirtelen mozgása (például egy hátsó ütközésből) súlyos nyaki izom- és kötőszöveti károsodást okozhat. A baleseti sérülések személyenként változhatnak, a baleset és az érintett személy egészségének függvényében. Az általános nyaki fájdalom és duzzanat szintén gyakori. Előfordulhat, hogy a betegek autóbaleset után átmeneti hangszalag-bénulást szenvednek. Sok súlyos sérülés a mellkasi területet érintő traumához kapcsolódik. Az autóbalesetek okozta tompa erő trauma törött bordákat és tüdősérülést okozhat. A szívproblémákkal élő személyek balesetből adóódóan traumatikus szívmegállást szenvedhetnek. A mellkas területén a belső vérzés a baleset után azonnal problémát jelenthet. A belső szervek, a medence és a has sérülése is előfordulhat. Az ilyen típusú sérülések azonnali orvosi segítséget igényelnek. Egyéb 8 napon túli sérülések, amikor jár a kártérítés A karok és lábak sérülése is meglehtősen gyakori.
A 8 napon túl gyógyuló személyi sérülések elsődleges oka az autóbaleset. Az autóbalesekben szerzett sérülések eltérőek lehetnek, nézzük a leggyakoribb sérüléseket. Fej és hátsérülések A fejsérülések a legsúlyosabb baleseti sérülések közé tartoznak. A nagy sebességű ütközésekben részt vevő vezetők és utasok a kormánykerékkel, műszerfallal vagy a szélvédővel ütközhetnek. Ez traumatikus fejsérülést okozhat, az enyhe ütésektől a kómáig és a tartós kognitív problémákig. Az ilyen sérülések után gyakran kiterjedt orvosi kezelés és hosszú távú orvosi ellátás szükséges. A fejsérülések koponyatörésekhez, halláskárosodáshoz és látásproblémákhoz is vezethetnek. A hátsérülések szintén gyakoriak. A gerincvelő bármilyen károsodása jelentős idegkárosodást okozhat. A betegeknél a karok, kezek, lábak és egyéb testrészek csökkent érzékenysége és kontorllja tapasztalható, míg a gerincvelői sérülések súlyosabb formáinál a betegek tartósan megbénulhatnak. Másik jelentős sérülés a porckorong sérülés. Kevésbé súlyos, mint egy fejsérülés vagy a gerincvelő sérülése, de jelentős problémákat okoz.