A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg.
Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804). Munkássága: Költészetét 3 részre oszthatjuk fel: 1. Az első korszaka a debreceni diákévekhez kapcsolódik, a Francia felvilágosodás híve, nagy verse az Estve, kemény hangú kemány bírálat, költői kifejező kincse nagy költőt mutat (a költői képek, a versformája páros rímű 12-es, tehát még az ősi magyar versformát használja. Drámája a Tempefői, ahol kimondja: "az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon". 2. Második korszaka a pozsonyi és a komáromi évek, Lilla dalok, az öröm, majd a magányosság érzése cseng ki a versekből, Pillantó szemek, a boldogsághoz, a Tihanyi Ekhóhoz és a Reményhez. Itt megjelenik a rokokó, erre jellemző kedves játék forma, zeneiség, stílusötletek. Itt megtaláljuk a szpondeuszt, troheuszt és a keresztrímeket.
Emellett Ady verse a stílushoz illően túldíszített, megjelenik benne a halál gondolata és az erotika is. Csokonai verse szimultán vers. Adynál sosincs idilli jelen, míg Csokonainál ez uralkodik. Az Ady-versre jellemző az ambivalencia, Csokonai viszont egyértelműen meg akarja hódítani a múzsáját. Érdemes volt hasonló képeket keresni a két versben és összehasonlítani, illetve a megmutatni a különbségeket. Erre egy példa: "Csókra termett ajkaid" (Csokonai) - "Mikor legtüzesebb az ajkam, /Akkor fagyjon meg a tied" (Ady). A csók a két képben egészen mást jelent. Míg Adynál látszik, hogy a csók-hasonlattal is az ellentétekre épít, addig Csokonainál a harmónia, az idill jelképe ez is.
Klasszikus versforma. 3. Harmadik korszaka a dunántúli és az utolsó debreceni évei. Ebben a korszakában a klasszikus verselés mellett megtaláljuk a népköltészetet és a vaskor diák humort. Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Jövendölés az első iskoláról, Szerelemdal. Csurgó-Dorottya, komikus éposz, farsangi mulatságot ír le, ahol a költő nem lehet jelen, de fentről szemléli a történéseket. A mű érdekessége, hogy a tréfás sokszor pajzán diáknyelv mellett a finom rokokó és a népi nyelv is megtalálható. Sok az idegen szó benne. Filozófiai tárgyi verse "A Lélek halhatatlansága". Az álom testvére a halál- mondja a versben, a halott teste anyagi elemeire bomlik, s az anyag visszatér a természetbe. A lét és a nemlét gondolatát elemzi. Klasszicista mű, sentencia+pictura A pictura (=tájak, emberek leírása) és a sententia ( =elmélkedés erkölcsi tételről) vegyítéséből nőtt ki Csokonai nagy filozófiai lírája. Szemléletében a racionalizmus és empirizmus lényeges vonásai egyaránt megtalálhatók. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot.
A természettörvények uralma fogjak megvalósítani az emberek és népek testvériségét. Átveszi Rousseau-tól magántulajdon kritikáját, és eszményíti az ember ősi, természetes állapotának harmóniáját. A felvilágosodott gondolkodás következménye a népiesség megjelenése, a művészi és érzelmi szabadság gondolata, a nemzeti múlt iránti érdeklődés, az idő objektív és történeti jellegének fejlődését és hanyatlását is hozó dinamikájának felismerése.
50% found this document useful (2 votes) 1K views 2 pages Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Original Title Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Copyright © © All Rights Reserved Available Formats DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd Did you find this document useful? 50% found this document useful (2 votes) 1K views 2 pages Original Title: Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Full description
1792-től Kazinczyval levelezett. Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Rövid pataki jogászkodás után a pozsonyi országgyűlésen keresett mecénást, s Diétai Magyar Múzsa címmel (1796) verses újságot adott ki, amely a nemesek érdektelensége miatt a 11. szám után megszűnt. 1795 után Árpádiász címen eposzt kezdett írni. 1794 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Verses folyóirat kiadását tervezte Nyájas Múzsa címmel. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak).
sorokat. E szavakban azonban ott rejtezik egy titokzatos barna szemöldök is. Ki ő? Ki volt Lolli? Csokonai Vitéz Mihály - diasor Elsősorban tanároknak szánjuk itt következő diasor unkat: életrajzi órák színesítéséhez hasznos alapanyag lehet. Ám tételüket fennhangon tanuló, tudásukat ellenőrző diákok is hasznos segédeszközre lehetnek benne. Berzsenyi Dániel - diasor Elsősorban tanároknak szánjuk itt következő diasor unkat: életrajzi órák színesítéséhez hasznos alapanyag lehet. Csokonai Vitéz Mihály - Hasznos linkek Csokonai a Magyar irodalom arcképcsarnokában Csokonai Vitéz Mihály életrajza Csokonai levele Vajda Juliannának Csokonai, a klasszicista költő Csokonai összes művei - betűrendes mutatóval Berzsenyi Dániel - Hasznos linkek Berzsenyi életét és életművét bemutató képes kiállítás Berzsenyi Dániel, a katonaköltő Berzsenyi Dániel összes versei - betűrendes mutatóval Berzseny Dániel a Magyar irodalom arcképcsarnokában A klasszicista Berzsenyi
By Magyar Katolikus Rádió Zrínyi Miklóstól Lázár Ervinig, Baudelaire-től Ibsenig... Az emelt szintű érettségi tételeit járjuk körbe Matúra című sorozatunkban. Nincs könnyű dolguk az idei évben érettségizőknek, hiszen tavaly november óta online tanításban kell készülődniük életük első nagy vizsgaeseményére. Segítségül összegyűjtjük a legfontosabb tudnivalókat az egyes tételekről, azok ismertetését szemelvényekkel színesítjük - bízunk benne, hogy nemcsak az érettségizők, hanem minden irodalomszerető örömére. Péntekenként várjuk tehát hallgatóinkat új, Matúra című műsorunkkal.