A visszaállítás iránt mindkét szülő, a gyermek, a gyámhivatal és az ügyész is pert indíthat. Mind a megszüntetés, mind a visszaállítás kezdeményezése során a 14 éven aluli, cselekvőképtelen gyermek, és a cselekvőképtelen szülő helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg a pert. A 14 éven felüli, korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott szülő a pert már saját maga kezdeményezheti az eljárást, igaz, ehhez mindig szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is. A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA IRÁNTI PEREK Szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésének okai A szülői felügyelet megszüntetése iránti per szabályai A szülői felügyeleti jog megszüntetésének következménye A szülői felügyelet visszaállítása iránti per
Kódszám SZGYH00052 Az ügy rövid leírása A szülői felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek nevelésének, gondozásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével - a gyámhivatal dönt, akár együttélő, akár különélő szülők között alakul ki vita. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát. A gyámhivatal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel összefüggő eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására törekszik, személyesen meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket és a vita eldöntése céljából felajánlja vagy a gyermek érdekében - a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása céljából - elrendeli a közvetítői eljárás igénybevételét.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtható be a fellebbezés. A benyújtási határidő: A fellebbezés illetékmentes. A fellebbezési illeték mértéke: Amit még érdemes tudni (GYIK) 1. Mi tartozik a szülői felügyelet körébe? A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. 2. Házastársammal közösen gyakoroljuk gyermekünk felett a szülői felügyeleti jogot. Nem tudunk azonban egyezségre jutni abban a kérdésben, hogy gyermekünket melyik középiskolába írassuk be. Hová fordulhatunk problémánk megoldása érdekében? A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, melyekben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló, együttélő szülők nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a járási gyámhivatal dönt.
A SZÜLŐI FELÜGYELET MEGSZŰNÉSE Mivel a szülői felügyeleti jog csak a kiskorú gyermekek tekintetében érvényesülhet, ezért a szülői felügyelet legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor megszűnik. Amennyiben a kiskorú személy házasságot köt, és ezzel nagykorúságot szerez, a szülői felügyeletet szintén megszűntnek kell tekinteni. Megszűnik a szülői felügyeleti jog az örökbefogadással is, amennyiben arra korábban nem került sor. Például megszűnik a szülői felügyelet a hathetesnél idősebb gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozat megtételével egy időben. De nem szűnik meg az örökbefogadással annak a házastársnak a szülői felügyeleti joga, akinek a gyermekét a házastársa fogadja örökbe. Az egyéb, természetes megszűnési eseteken (például a gyermek vagy a szülő halálán) kívül a szülői felügyelet joga szünetelhet, illetve a bíróság által meg is szüntethető.
törvény 127. § (2) bekezdés, 128. § (1), (3) bekezdés; ügyintézési határidő: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. törvény 33. (1)-(2), (7) bekezdés; eljárási költség: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. törvény 153. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. § (2) bekezdés 6. pont; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. törvény 133/A. § (1) bekezdés, (3) bekezdés b) pont, jogorvoslat: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. törvény 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés Kulcsszavak gyermek iskolájának kijelölése, szülői felügyeleti jog, gyermek nevének megállapítása, életpálya kijelölése, szülők vagyonkezelése Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
A gyermekétől különélő szülőnek – annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel – joga és egyben kötelessége is, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn, illetve rendszeresen érintkezzen vele. (Ez a jog azonban nem illeti meg, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. ) A gyermeket nevelő személyeknek pedig kötelességük, hogy e kapcsolattartás zavartalanságát biztosítsák. A kapcsolattartásról a szülők, illetve a szülő és a gyám megegyezhetnek, ilyen egyezség hiányában a gyámhatóság fog a kérdésben dönteni. Ha házassági vagy a gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, és a szülők nem egyeztek meg a kapcsolattartás kérdésében, a bíróság fog erről határozni. Ha a szülői felügyeleti jog szünetelését megalapozó körülmény elhárul, úgy a szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülőt a korábbiak szerint illeti meg. A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MEGSZÜNTETÉSE A szülői felügyeletet a bíróság megszünteti: ha bizonyítottnak találja, hogy a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát (például testi jólététét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését) súlyosan sérti, vagy veszélyezteti; vagy ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein, önhibájából nem változtat.
Vonatkozó jogszabályok hatáskör, illetékesség: a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006 (XII. 23. ) Kormányrendelet 2. § (3) bekezdés, 9. § d) pont, 13. § a), c) pont, 21. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(4) bekezdés; anyagi jogszabályok: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény 4:175. §, 4:166. §, 4:168. § (2) bekezdése, 4:188. § (2) bekezdése, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Kormányrendelet 18. § (1) bekezdés, 20. § és 30/A. § (2) bekezdés b) pontja eljárási szabályok: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. ) Kormányrendelet 14. § (1) bekezdés a) pont, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés, 50. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § (2) bekezdés, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. A házassági bontóperben, válóperben a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdését kötelező rendezni, azonban a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának bíróság általi rendezése házassági bontóper hiányában is kérhető. A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy ha a szülői felügyeletet az együttélő szülők együttesen gyakorolják – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a gyámhatóság dönt, ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.
A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti. Gyermekemet a bíróság volt élettársamnál helyezte el, szülői felügyeleti jogomat nem korlátozta, nem vonta meg. Volt élettársam bölcsődébe szeretné íratni a gyermeket, én ezzel nem értek egyet. Kérhetem-e a gyámhatóság döntését? Igen, a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban felmerült kérdésben a gyámhivatal dönt, ha a szülők között vita keleetkezett. 3. Gyermekemet a bíróság volt házastársamnál helyezte el, közös szülői felügyeleti jogot nem rendelt el. Volt házastársammal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben – iskolájának megválasztásában – nem tudunk megegyezésre jutni. Fordulhatunk-e a gyámhivatalhoz? A külön élő szülők is közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, ha a bíróság azt nem korlátozta, nem volta meg. A szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – így az iskola megválasztásában - közösen döntenek. Amennyiben ezekben a kérdésekben a különélő szülők közt vita van, a döntés a gyámhivatal, hatáskörébe tartozik.